légkapocs

Fényképek!!!!!

2009-11-02T10:34:00.000-08:00

Felkerültek a fényképek, amiket a fesztiválon a Légkapocs sátornál készítettünk! Nekünk szuper volt megnézni őket, jó böngészést!
Idekatt!

:)

2009-10-28T09:25:00.000-07:00

A minap a következő üzenetet kaptuk a legkapocs@gmail.com-ra:
Jó napot kívánunk ! Csodálattal értesítjük önöket , hogy Gyömrőig is elfújta a jókívánságokat a szél. Az egyik pont a kertünkben landolt. " Egészséges kiskutyát ". Érdemes kívánni sok sikert kívánunk hozzá, ha több kívánság is itt landolna, azt is jelenteni fogjuk :) További szép napot kívánunk.
Nagyon örültünk ennek a levélnek, mindenkit szeretnénk bátorítani, aki kívánságot talált, írjon nekünk!!!

Kívánj valamit a parkolóban

2009-10-18T06:02:00.000-07:00

Ma mindenki bátran leírhatja egy szalagra amire igazán vágyik! És ma minden ilyen teleírt szalagot 1-1 lufi fog felrepíteni délután 15:30-kor a levegőbe. Helyszín a Corvin áruház előtti parkoló. Gyertek! Olyan ugye mint egy új nagyvárosi legenda? Talán igen, talán csak annyira az, mint a LOTTO 5-ös... de mégis... én például kakast kívántam.

hűtőmágnesek

2009-10-17T08:41:00.000-07:00

Ilyen hűtőmágneseket kaphatsz ha a blaha közelében jársz a napokban. Kedves lányok osztogatják zsebből a környéken.

Utcafesztivál :) Holnap!!!

2009-10-16T14:58:00.000-07:00

UTCAFESZTIVÁL holnap a Blahán! Gyertek!Mindent lehet majd csinálni! enni, inni, ücsörögni, lufit eregetni, kívánni és nézelődni!!!Üzenetküldés a Lég-Kapoccsal- Kapcsolódj a város életéhez és küldj a légtérbe egy gömbbe zárt üzenetet! Ha valaki nekünk visszaküldi (legkapocs@gmail.com), valahogy elintézzük, hogy valóra váljon !) - Szövetség'39

További információ:http://legkapocs.blogspot.com/

Helyszín: Blaha Lujza téri parkoló, Időpont: 10:00-16:00

Az üzenetek postázása az éterbe: 15:30

START

2009-10-10T09:14:00.000-07:00

A program keretében 2009. október 17.-én szombaton egy térfesztivált rendezünk a Rákóczi úton.

Maga a rendezvény egy fő kültéri helyszínnel, több kis sátorral jelenne meg a Corvin előtti parkoló részen, s terveznénk egy az útszakaszt bemutató sétát, mely a patinás épületeket, az egyszer volt, szebb időket megélt házakat mutatná be, kocsma és kávéházi túra lenne, nyitott udvar..stb.

A helyi lakosok és művészek bevonásán túl több intézmény, szolgáltató is megnyitná épületét, illetve kedvezményeket adna a rendezvény résztvevői számára.

Tervezünk útszakasz tisztítást és zöldítést is.

A mellékelt térképen jelöltük, hogy mely részek lesznek „zöldítve” és grafiti mentesítve közösségi akcióban.

így ritkán

2009-09-10T09:25:00.000-07:00

Szénás M. Gábor - Rákóczi út
csakaszepre.blog.ról

Buszsávhuszárok - 090902-01

2009-09-02T08:34:00.000-07:00

(NetQkac videója)

Pár perc történése az Erzsébet híd - Kossuth Lajos utca - Rákóczi út - Kerepesi út útvonalon

2009-08-28T08:27:00.000-07:00

(idz516 videója)

A BKV Ikarus busza közlekedik a Rákoczi úton. Közlekedj te is !!!

egy szemszögből

2009-04-27T04:45:00.000-07:00

15.april2009 Vioclip from the always bizy place. Also Nationalmuseum. Trabant. Tramp/willamos nr 47 and 49. Rakoczi ut. near the all the universyties with many big bookshops.(írja: ASKETILL´S Oplevelser)

Bikeriding fom Kófaragó útca to Rákoczi út

2008-07-29T08:24:00.000-07:00

It don´t take more than 45 seconds to bike the 200 meters-. Simmelweis statue is on the corner of these roads. (írja: ASKETILL´S Oplevelser megint)

Hétre ma várom a Nemzetinél ott, ahol a hatos megáll!

2002-08-04T14:24:00.000-07:00

Emlékezzünk csak: „Este ma várom a Nemzetinél, ott, ahol a 6-os megáll.” Az itteni hirdetőtábla óráját hívták randevúórának a korabeli pesti nyelvben. Hogy mikortól volt itt, nem tudom pontosan, mindenesetre a Nemzeti Színház 1908-tól 1964-ig működött abban az épületben, amely a mai szállodával szemközti üres pados-parkolós részen emelkedett.
Az óra vasvázára erősítették a hirdetőplakátokat, többnyire persze színházi előadásokról. Az újságok 1946-ban és 1957 elején is hírt adtak róla, hogy újra működik a „szerelmesek órája”. Egy 1960-as évek eleji magánfényképen láttam még, az oszlopa teleplakátolva, de sajnos nagyon távoli a kép. A rendszerváltás után a Moszkva téri óra és a Nyugati forgóórája vált hasonló jelentőségűvé.

Újra randi!

2001-10-16T14:45:00.000-07:00

A háborút követő újjáépítés egyik (fontos) mozzanata már 1946 márciusában: helyreállítják a Nemzetinél a nevezetes órát, számtalan randi helyszínét. Ezután még 18 éven át (a Színház sajnálatos robbantásos eltakarításáig) szolgált.

Hétre ma várom a Nemzetinél
ott, ahol a hatos megáll!
Este az Emke cigánya zenél,
ha nem jön el szívem, de fáj!
De ott lesz ugyebár?
Lesem, hogy jön-e már!
Miránk egy icike-picike mozi vár!
Hétre ma várom a Nemzetinél
ott, ahol a hatos megáll!

A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződése

2000-10-17T09:30:00.000-07:00

Klösz György felvétele, 1910 körül

A budapesti villamosközlekedésben 1910-ben jelentek meg a viszonylatszámok és viszonylatjelzések. Ezek között a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) által üzemeltetett 1-es számú járat az Erzsébet királyné út—Thököly út—Rákóczi út—Központi városház—Nyugati-pályaudvar—Újpest útvonalon közlekedett. Klösz György felvételén bal kéz felől látható az Emke kávéház, amely előtt éppen a BKVT egyik járata halad el.

Nemzeti Színház a Blahán

2000-10-16T14:19:00.000-07:00

Megnyílt az első Pesti Magyar Színház :)
A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését.

A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22.-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották.

A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.

A Sajtóház

1998-11-11T14:08:00.000-08:00

A Blaha Lujza tér, Somogyi Béla utca és József körút által határolt területen, két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott.
Ebben a formában vált az - akkor még - a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át.

A Rákóczi út története, nevezetességei

1998-10-16T12:17:00.000-07:00

Corvin áruház

1991-07-26T13:33:00.000-07:00

A Corvin Áruház 75 éve, 1926. március 1-jén nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a Blaha Lujza téren. A Corvint a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptokével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették.

Az áruház központi fekvésével, három utcára néző kirakataival, mérsékelt áraival, szezonvégi kiárusításaival széles vásárlóközönséget vonzott, s a Keleti és a Nyugati Pályaudvar közelsége miatt a vidékiek számára is könnyen elérhető volt. A vásárlók órákat tölthettek az áruházban vételkényszer nélkül. Olcsó és jó vendéglő, kávéház, menetjegyiroda, gyorsfényképészet állt rendelkezésükre. A vásárlás egyben szórakozás is volt. A divatbemutatók, a képzőművészeti kiállítások eseményszámba mentek. Az áruházban délutánonként szalonzene szórakoztatta a vásárlókat. A személyzet mindenkihez egyformán udvarias volt. Az áruház megjelenésével a Rákóczi út és a Nagykörút találkozása a főváros legforgalmasabb útkereszteződésévé vált, így nem véletlen, hogy itt állították fel az országban az első villanyrendőrt 1926. december 23-án. A Corvinban igazi szenzációt jelentett az országban elsőként, 1931-ben felépített mozgólépcső. "Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága. Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött... Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel." - így méltatta az áruházat 1930-ban a Pesti Hírlap Képes Naptára.

Az áruház napjainkig is folyamatosan megőrizte népszerűségét. 1992-ben kezdődött el a Corvin privatizációja, s reményeink szerint felgyorsul megújulási folyamata is.

Újratemetés

1989-10-16T14:53:00.000-07:00

A magyar történelem kiváló alakjai közül egyedül II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugosznak idegen földben, s e hamvaknak hazaszállítása a nemzetnek ismételten kifejezett közóhaját képezi. Hála legyen érte az isteni gondviselésnek: azok az ellentétek és félreértések, amelyek súlyosan nehezedtek elődeinkre hosszú századokon át, ma már egy végképp letűnt korszak történelmi emlékeit képezik` - állt Ferenc József király 1904. április 18-i uralkodói leiratában, melynek címzettje a magyar kormány feje, gróf Tisza István volt, s melynek zárása így hangzott: Ennélfogva utasítom, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzon és erre vonatkozó javaslatait elvárom.

A metró építése

1988-10-16T14:35:00.000-07:00

A II. világháború után a főváros újjászületésével együtt újra felmerült a metróépítés gondolata. A KPM 1949-ben megkezdte az előkészítést, és a Minisztertanács 1950. szeptember 5-i határozata kimondta: "Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós - kelet-nyugati és észak-déli - és ezeket összefogó körgyűrűs fővonalból álljon." A határozat lényegében az 1942-es koncepció fejlesztéséről szól. "A földalatti gyorsvasút vonalai közül az első ötéves terv során a kelet-nyugati átlós fővonalat kell az újonnan épülő Népstadion és a Déli pályaudvar között megépíteni." A terv az volt, hogy a vonal 1955-re elkészüljön. 1950-ben, a moszkvai metró mintájára kezdték el építeni. Három éven keresztül folyt a munka a Rákóczi út vonalában, és épült az alagút a Duna alatt is. A Televízió lelkesítő filmeket készített a metróépítők hősi helytállásáról, de a munkát 1953-ban, pénz hiányában abba kellett hagyni, s így az 1955-re tervezett átadás is elmaradt. Az ezt követő tíz évben csak az állag megóvására törekedtek, s újabb munkához csak 1963-ban kezdtek ismét.
A hatvanas évek közepén aztán nekiálltak az aluljáró építésének. Az eredeti tervek szerint olyanra kellett volna építeni, hogy adott esetben (azaz még több pénz megléte esetén) a Nagykörút közúti forgalmát átvezethessék alatta. Gondot jelentett (akárcsak hetvenegynéhány évvel korábban a "kisföldalatti" építésekor) a nagykörúti gyűjtőcsatorna, melyet a baloldali képen nagyon jól lehet látni, ennek tetejét le kellett bontani, hogy elférjen fölötte az aluljáró. Mai szemmel nézve az is érdekes, hogy a tömegközlekedés fenntartása volt a legfőbb szempont akkoriban: az autókat kitiltották, elterelték innen, míg a villamosok vágányait folyamatosan úgy helyezték át, hogy a forgalom - ha lassan is, de - folyamatosan bonyolódhasson.
A már meglévő alagutakba utólag építették be az Astoria állomást, és igyekeztek mindent alávetni az építkezésnek. Ezért rombolták le a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színházat is.

Aranyvasárnapi vásárlók a Rákóczi úton, a Verseny Áruház előtt.

1987-12-16T14:48:00.000-08:00

„De még a régi Guttman emblémát nem vették le.
Valami reklám volt anno, ahol a 3-3 ember egymás mellett állt, középen a nadrágot fogták,és alá volt irva: Ma mi sem húzunk,hanem minden kedves vásárlónknak Boldog Újévet Kívánunk!
Meg valami hasonló is volt: Iskolában nem lesz daci,ha Guttman ruhát hord a Laci. Valahogy így emlékszem rá.”

Rákoczi út kialakulása

1987-05-16T14:31:00.000-07:00

A mai Rákóczi út kialakulása a XVII. századra vagy még korábbra, a "török világ " előtti időszakra nyúlik vissza. Létrejötte annak köszönhető, hogy a fallal körülvett Pestnek a Hatvani kapun történő kivezető útja volt ez, mely Hatvan felé vezetett. A legkorábbi időszakban még a Hatvani utat (azaz a mai Kossuth Lajos utcát) is magában foglalta, ezért is hívták a XVIII. század elején Hatvaner Strassénak. 1804-ben Kerepescher Strasse, majd 1874-től Kerepesi útra változott ennek az ősi országútnak a neve. A Rákóczi út mai nevét 1906-ban kapta abból az alkalomból, hogy Rákóczi fejedelemnek és száműzött társainak hazahozott hamvait ezen az úton kísérték ünnepélyes menetben a Szent István Bazilikától a Keleti pályaudvarig (s onnan Kassára).

A mai Rákóczi út beépítése a XVIII. század elején kezdődött. Első épülete az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A század végén emelték a hozzá csatlakozó új pesti közkórházat, mely azóta is Rókus kórház néven működik. A Hatvani kapu szomszédságába, jó néhány beszálló fogadó épült. Ezekben a fogadókban környéken tartott vásárok, valamint a Hatvani kapun kivezető útról "tengelyen " hazatérő fuvarosok, vidéki kereskedők és bérlők szálltak meg elsősorban. Az 1840-es években kikövezték a mai Rákóczi utat a kórházig és a közvilágításáról is gondoskodtak::gázlámpákat szereltek fel a kandeláber oszlopokra. 1868-ban indult meg itt a pesti lóvasút. 1884-ben felavatták a Keleti pályaudvart. Elkezdték az út palotákkal való beépítését. 1912-ben pályázatot írtak ki új színház építésére, valamint elhatározták a Rákóczi út torkolatánál tér létesítését. A tervek megvalósítását az I. világháború meghiúsította.
A mai Rákóczi út 2. helyén álló ódon Vigyázó sarokpalotát, miután kihalt a régi grófi család, 1936-ban lebontották. A Vigyázó család a Tudományos Akadémiának adományozta vagyonát. A régi palota helyére Hültl Dezső műegyetemi tanár tervei alapján emeltek lekerekített sarkú, kerek tornyú épületet. már kikezdte. A mai Rákóczi út 12. (Síp u. 1. , Dohány u. 9. ) helyén állt egykor a Marczibányi-ház. Ez az épület volt Petőfi utolsó pesti lakhelye, ahová Pest ostroma idején, 1849. május 9-én tért vissza családjával. Innen indult Segesvár felé. A Rákóczi út 12. számú ház kapuja melletti kirakatban láthatjuk máig legnépszerűbb költőnk domborműves emléktábláját.

A Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkán, a 20-as számú házban nyílt meg Ostende (előbb Elite) néven a pazar berendezésű, ezüst-tükrös kávéház. Országos hírűvé az 1920-as évek végétől lett, amikor több különböző zenekar: cigány, rajkó és dzsessz szórakoztatta a közönséget. A Rákóczi út 46. számú és az Erzsébet körút 2. számú sarokházat Jahn József tervezte 1883-ban, bejárata az Erzsébet körút felé van. Az épület földszintjén a Weber nevű söröző állt, melyet főként iparos legények látogattak. 1894-ben Wassermann Jónás nyitotta meg itt kávéházát, melyet Emké -nek nevezett el, az akkor alakult Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület kezdőbetűiből. Wassermann maga is tagja volt ezen egyesületnek, ez kitűnt abból is, hogy a kávéháznak kölcsönkönyvtára is volt. Az Emke kávéházat csakhamar felfedezték a Nemzeti Színház művészei és kedvenc találkozó helyük lett. Blaha Lujza, "a nemzet csalogánya " e ház első emeletén lakott. . Emléktábla és a művésznőről még életében, 1920-ban elnevezett tér őrzi halhatatlanságát.

A Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkán

1986-10-16T14:46:00.000-07:00

A Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkán, a 20-as számú házban nyílt meg Ostende (előbb Elite) néven a pazar berendezésű, ezüst-tükrös kávéház. Országos hírűvé az 1920-as évek végétől lett, amikor több különböző zenekar: cigány, rajkó és dzsessz szórakoztatta a közönséget. A Rákóczi út 46. számú és az Erzsébet körút 2. számú sarokházat Jahn József tervezte 1883-ban, bejárata az Erzsébet körút felé van. Az épület földszintjén a Weber nevű söröző állt, melyet főként iparos legények látogattak. 1894-ben Wassermann Jónás nyitotta meg itt kávéházát, melyet Emké -nek nevezett el, az akkor alakult Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület kezdőbetűiből. Wassermann maga is tagja volt ezen egyesületnek, ez kitűnt abból is, hogy a kávéháznak kölcsönkönyvtára is volt. Az Emke kávéházat csakhamar felfedezték a Nemzeti Színház művészei és kedvenc találkozó helyük lett. Blaha Lujza, "a nemzet csalogánya " e ház első emeletén lakott. . Emléktábla és a művésznőről még életében, 1920-ban elnevezett tér őrzi halhatatlanságát.

Népszínház

1985-10-16T14:51:00.000-07:00

A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.

A történet pontról pontra 4.

1978-12-18T09:57:00.000-08:00

A forgalom növekedése oda vezetett, hogy a BKVT nem tehetett mást, fejlesztenie kellett szolgáltatásán: villamosította vonalait. A Rákóczi úton az Astoria és a Keleti pályaudvar melletti HÉV végállomás között 1897. december 18-án indult az első villamos, a városligeti szárnyvonalon pedig csak tíz nappal később (a Fiumei úti vonalon ez néhány hónappal hamarabb megtörténhetett). A Rákóczi úti vonaltörzs ekkor még mindig véget ért a Kiskörútnál egy T betű alakú csomópontban: a viszonylatok egy része délre ment tovább, egy rész északnak - a Belváros még feltáratlan maradt. A nagy számú viszonylat közlekedtetése oda vezetett, hogy az akkor még alsóvezetékes hálózaton torlódások keletkeztek a kanyarodó-keresztező vágányok miatt. A gondok enyhítésére a Kiskörúton külön egyenes vágányokat építettek mindkét irányból a kanyarodók mellé, azaz egy rövidebb szakaszon négy vágány volt egymás mellett! Ez volt a "Zrínyi" vagy "Múzeum körút kitérő". Az áteresztő kapacitás az alsóvezetékes rendszerhez szükséges "szedőhajók" időigényes kiemelése és másik oldalon leengedése miatt ezután se nőtt jelentősen, így megpróbálták a viszonylatok számát optimalizálni. Ez azt jelentette, hogy 1905-re csak hat maradt, de mivel a pótkocsis üzem ekkor még nem terjedt el, sok külön kocsi közlekedett egymás után, így a követési időköz akár fél perc is lehetett!

A BKVT a helyzet feloldására egy párhuzamos vonalat akart építeni a Dohány utcában, de ezt a városi hatóságok nem engedték, mivel ők oda az akkor még újdonságnak számító autóbuszt képzelték. Egy kis engedményt azért kapott a villamosvasúti vállalat: kerülővonalat építhetett a Dohány és Síp utcákon keresztül (lásd baloldali ábra), ahol a fontosabb viszonylatok elkerülték a Kiskörút és a Rákóczi út torkolatában levő tumultust. Ezt az alsóvezetékes szakaszt 1911-ben vették használatba, de nem bizonyult tökéletes megoldásnak, elsősorban az Újpest-Zugló és az Újpest-Óbuda viszonylatok vették igénybe. Közben folyt a verseny az 1903-ban megnyitott Erzsébet hídi villamosvonal kiépítéséért: a BKVT a Rákóczi úti tengelyt tudta volna Budára vezetni, a BVVV viszont első budai kapcsoltát szerezhette volna meg, ha megkapja a koncessziót.

A jog megszerzésének reményében ajánlatokkal halmozták el a Városházát, ilyen volt például az, hogy a BVVV az engedélyért cserébe villamosvégállomást épít a Semmelweiss utcában, és onnan közlekedtet viszonylatot a Tabánon keresztül Közép-Budára, de szóba került egy Városháza utca-Szervita tér útvonalú szárnyvonal is. A hatóságok 1914-ben döntöttek: a vonalat a BKVT építhette ki, de a hídon levő vágányokat a BVVV is használhatta. A Kossuth Lajos utca a BKVT-é maradt - már ami a villamost illeti -, a BVVV pedig a Veres Pálné utcán keresztül közelítette meg a hidat.

A viszonylatok száma ekkor tízre emelkedett, ami azt jelenti, hogy csúcsidőben kevesebb, mint egy percenként jött egy villamos minden irányban. Ezen a zavarérzékeny helyzeten a közlekedési vállalatok egyesülése se segített, sőt, ekkor tovább nőtt a forgalom; ebben nagy szerepe volt annak, hogy még mindig volt kanyarodó forgalom a Kiskörútról kelet felé. Az első világháború után egyébként a Dohány utca-Síp utca kerülőt megszüntették, és a nehézkesen használható alsóvezetékes rendszert felváltották a felsővezetékessel.

A következő nagy változást a vágányok útszélről középre helyezése jelentette, ezt 1929-30-ban tették meg. Ugyanekkor szüntették meg a kiskörúti vágánykapcsolatot is, ez jelentősen gyorsította a forgalmat. A kanyarodó forgalom megszüntetését persze nem lehetett volna megtenni, ha előtte nem szervezték volna át a viszonylatokat. Ekkor alakult ki a kiskörúti és Rákóczi úti járatok máig meglevő rendszere: a keletről jövő forgalom az Erzsébet hídon megy át Budára, az északi pedig a Szabadságon. Ha meggondoljuk, ez a mai napig így van, bár a Rákóczi úti villamosok szerepét két másik járműnem vette át: a metró és a buszok.

A történet pontról- pontra 3.

1978-12-17T09:51:00.000-08:00

A város első lóvasúti vonala Újpest és a Kálvin (akkor még Széna) tér között húzódott, azaz érintette a Kiskörutat. Ez volt a város első közúti vasúttal ellátott útvonala, sokáig az alapja is a hálózatnak, nem volt tehát meglepő, hogy a Rákóczi (akkor még Kerepesi) úti vonal is innen kanyarodott le, hogy aztán elinduljon kelet, azaz a város széle felé. Ez 1868-ban volt, a vágányok a Madách tértől a Kiskörút, a Rákóczi út, a Rottenbiller utca és a Damjanich utca érintésével a Városligetig vezettek. Ez a tömegközlekedési tengely természetesen alapja lett a hálózat további bővítésének, például a Thököly úton a Százházig (Dózsa György úti kereszteződés), később a Stefániáig épültek ki a vágányok, de indult járat a Fiumei úton Kőbánya irányába is. Az 1884-ben megnyitott Keleti (akkor még Középponti) pályaudvar is ide terelte a forgalmat, akárcsak az 1888-ban megindult cinkotai HÉV, melyet később Csömörig, illetve Gödöllőig hosszabbítottak.

Ezidőtájt jelent meg a városban a villamosvasút, majd egy új cég, a BVV (később BVVV), mely konkurrenciát igyekezett teremteni a belterületi lóvasutakat addig üzemeltető BKVT-nek. A Rákóczi úti viszonylatok utasait az új cég nem tudta átcsábítani saját magához (csak az 1910-es években próbálkozhatott ezzel, a régi 2-es vonallal), de a forgalmat akaratlanul fokozta, például a nagykörúti villamosgyűrű kiépítésével (1890) és az új köztemetői vonalak Rókus kórházhoz behozatalával (1891). A forgalom nagyságát érzékeltendő érdemes megemlíteni, hogy 1885-ben 9 viszonylat közlekedett itt, ezeknek nagy része a Városligetbe ment.

Eredeti forrás itt

A történet pontról pontra 2.

1978-11-17T09:49:00.000-08:00

1964 után az új híd átadásával ismét használható lett ez a kelet-nyugati folyosó, azzal a kiegészítéssel, hogy a Kis-Gellért hegyen átkapaszkodó, kiszélesített, és a városból a Dunántúl felé kivezető Budaörsi útra vezetett Hegyalja út idevonzotta a Nyugat-Magyarországra irányuló távolsági autóforgalmat is. Sajnos az egyre növekvő közúti forgalomnak kedvezett az is, hogy a kettes metróvonal teljes megnyitásával indokolva megszűntették a villamost a Rákóczi úti tengelyen: a maradék helyet az autók foglalták el, és tartják elfoglalva a mai napig. Tulajdonképpen a Lágymányosi híd megnyitásáig nem is nagyon volt más útvonala az északkeletről nyugat felé tartó távolsági közlekedésnek és fuvarozásnak, és ezután se változott jelentősen a helyzet, mivel az új átkelőhely budai útkapcsolatait a helyi lakosság zúgolódása miatt nem építették meg, és így csak jelentős kerülővel (Szerémi út-Andor utca-Egérút) lehet eljutni az M7-esre, vagy Dél-Buda belső főútvonalaira. A helyzetet tovább rontja, hogy az M0 körgyűrűje se épült meg teljesen, azaz csak az M5 és M7/M1 közti átmenő szállítmányozási forgalomtól tudja mentesíteni a lakott területeket. Mindezeknek köszönhetően a Belvárosból és a Petőfi hídról csak a teherforgalom tűnt el (őket ki lehet tiltani), a személyautók soha nem látott mennyiségben özönlöttek a helyükre. A Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca belvárosi sugárúti jellege így csendben elsikkadt a kényszerű főúti funkció miatt, ráadásul a közlekedési dugók, torlódások a helyi közlekedést, és ezen belül a tömegközlekedést is akadályozzák, arról nem is beszélve, hogy senki se szereti a hangos és büdös helyeket - igen nehéz kellemesnek látni ezt a helyet manapság! Jobbat érdemelne a város!

Fontos: az elkövetkezőkben egy egységként fogom kezelni a Rákóczi úti, Kossuth Lajos utcai és Szabadsajtó úti közlekedést, valamint a Keleti pályaudvari csomópontot. Ezt azért teszem, mert bár ezek eredetileg különálló részek voltak, illetve közigazgatásilag más-más kerülethez tartoztak, jól működő formájukat rendszerben működve, azaz összekötve érték el.

eredeti forrás itt

A történet pontról pontra 1.

1978-06-17T09:42:00.000-07:00

Az 1800-as években mindenesetre az akkori Városháza és az Eskü tér előtt kikötő üzemelt a még kiépítetlen Duna-parton, ahol kofák szálltak partra portékájukkal, illetve ahol egyéb árukat rakodtak ki a hajókról. A század utolsó évtizedeiben aztán ide is eljutott a nagy várostervezési hullám: lebontották a Városháza kopott, szigorú tömbjét, majd 1893-ban törvénycikkben intézkedtek egy új híd építéséről. Az új átkelőhely nagyjából a Rákóczi út tengelyének meghosszabbításánál volt, komoly szerepet szántak neki a város forgalmában, ezért a Hatvani utcát is kiszélesítették, hogy meg lehessen közelíteni. Az Erzsébet híd átadásával létrejött egy olyan forgalmi folyosó Pesten, mely elsősorban Észak- és Közép-Budát célozta meg. A kelet-budai forgalom még egy ideig a Szabadság híd felé bonyolódott, aztán kialakult az a rendszer, ami tulajdonképpen ma is működik. Az Erzsébet híd második világháborúban való elpusztulása természetesen visszavetette a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca forgalmát, hiszen aki Budára át akart kelni 1945 és 1964 között, az vagy délre fordult a Kiskörúton, és a Szabadság hídon kelt át, vagy északra ment, és a Kossuth hídon, illetve később a Margit hídon jutott át a túlpartra. Közben persze már komolyan foglalkoztak a Rákóczi út felszíni tömegközlekedésének a földalatti vasúttal való kiváltásán - el lehet képzelni, hogy oka volt annak, hogy pont itt akarták az első legújabb kori metrót létesíteni!

rákóczi út start

1977-10-18T14:41:00.000-07:00

A mai Rákóczi út beépítése a XVIII. század elején kezdődött. Első épülete az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A század végén emelték a hozzá csatlakozó új pesti közkórházat, mely azóta is Rókus kórház néven működik. A Hatvani kapu szomszédságába, jó néhány beszálló fogadó épült. Ezekben a fogadókban környéken tartott vásárok, valamint a Hatvani kapun kivezető útról "tengelyen " hazatérő fuvarosok, vidéki kereskedők és bérlők szálltak meg elsősorban. Az 1840-es években kikövezték a mai Rákóczi utat a kórházig és a közvilágításáról is gondoskodtak::gázlámpákat szereltek fel a kandeláber oszlopokra. 1868-ban indult meg itt a pesti lóvasút. 1884-ben felavatták a Keleti pályaudvart. Elkezdték az út palotákkal való beépítését. 1912-ben pályázatot írtak ki új színház építésére, valamint elhatározták a Rákóczi út torkolatánál tér létesítését. A tervek megvalósítását az I. világháború meghiúsította.

A mai Rákóczi út 2. helyén álló ódon Vigyázó sarokpalotát, miután kihalt a régi grófi család, 1936-ban lebontották. A Vigyázó család a Tudományos Akadémiának adományozta vagyonát. A régi palota helyére Hültl Dezső műegyetemi tanár tervei alapján emeltek lekerekített sarkú, kerek tornyú épületet. már kikezdte. A mai Rákóczi út 12. (Síp u. 1. , Dohány u. 9. ) helyén állt egykor a Marczibányi-ház. Ez az épület volt Petőfi utolsó pesti lakhelye, ahová Pest ostroma idején, 1849. május 9-én tért vissza családjával. Innen indult Segesvár felé. A Rákóczi út 12. számú ház kapuja melletti kirakatban láthatjuk máig legnépszerűbb költőnk domborműves emléktábláját.