rákóczi út start

A mai Rákóczi út beépítése a XVIII. század elején kezdődött. Első épülete az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A század végén emelték a hozzá csatlakozó új pesti közkórházat, mely azóta is Rókus kórház néven működik. A Hatvani kapu szomszédságába, jó néhány beszálló fogadó épült. Ezekben a fogadókban környéken tartott vásárok, valamint a Hatvani kapun kivezető útról "tengelyen " hazatérő fuvarosok, vidéki kereskedők és bérlők szálltak meg elsősorban. Az 1840-es években kikövezték a mai Rákóczi utat a kórházig és a közvilágításáról is gondoskodtak::gázlámpákat szereltek fel a kandeláber oszlopokra. 1868-ban indult meg itt a pesti lóvasút. 1884-ben felavatták a Keleti pályaudvart. Elkezdték az út palotákkal való beépítését. 1912-ben pályázatot írtak ki új színház építésére, valamint elhatározták a Rákóczi út torkolatánál tér létesítését. A tervek megvalósítását az I. világháború meghiúsította.

A mai Rákóczi út 2. helyén álló ódon Vigyázó sarokpalotát, miután kihalt a régi grófi család, 1936-ban lebontották. A Vigyázó család a Tudományos Akadémiának adományozta vagyonát. A régi palota helyére Hültl Dezső műegyetemi tanár tervei alapján emeltek lekerekített sarkú, kerek tornyú épületet. már kikezdte. A mai Rákóczi út 12. (Síp u. 1. , Dohány u. 9. ) helyén állt egykor a Marczibányi-ház. Ez az épület volt Petőfi utolsó pesti lakhelye, ahová Pest ostroma idején, 1849. május 9-én tért vissza családjával. Innen indult Segesvár felé. A Rákóczi út 12. számú ház kapuja melletti kirakatban láthatjuk máig legnépszerűbb költőnk domborműves emléktábláját.