Az 1800-as években mindenesetre az akkori Városháza és az Eskü tér előtt kikötő üzemelt a még kiépítetlen Duna-parton, ahol kofák szálltak partra portékájukkal, illetve ahol egyéb árukat rakodtak ki a hajókról. A század utolsó évtizedeiben aztán ide is eljutott a nagy várostervezési hullám: lebontották a Városháza kopott, szigorú tömbjét, majd 1893-ban törvénycikkben intézkedtek egy új híd építéséről. Az új átkelőhely nagyjából a Rákóczi út tengelyének meghosszabbításánál volt, komoly szerepet szántak neki a város forgalmában, ezért a Hatvani utcát is kiszélesítették, hogy meg lehessen közelíteni. Az Erzsébet híd átadásával létrejött egy olyan forgalmi folyosó Pesten, mely elsősorban Észak- és Közép-Budát célozta meg. A kelet-budai forgalom még egy ideig a Szabadság híd felé bonyolódott, aztán kialakult az a rendszer, ami tulajdonképpen ma is működik. Az Erzsébet híd második világháborúban való elpusztulása természetesen visszavetette a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca forgalmát, hiszen aki Budára át akart kelni 1945 és 1964 között, az vagy délre fordult a Kiskörúton, és a Szabadság hídon kelt át, vagy északra ment, és a Kossuth hídon, illetve később a Margit hídon jutott át a túlpartra. Közben persze már komolyan foglalkoztak a Rákóczi út felszíni tömegközlekedésének a földalatti vasúttal való kiváltásán - el lehet képzelni, hogy oka volt annak, hogy pont itt akarták az első legújabb kori metrót létesíteni!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése